FB TW IG

#thelma_winery

Image Alt

Szőlőbirtok

BORVIDÉK

A nagyenyedi borvidék Erdélyi-Hegyalja, az Erdélyi-medence ölében fekszik, és ennek egyik legrégibb és legnevezetesebb borvidéke. A Nagyenyed körzetéhez tartozó Enyedszentkirály és Csombord az erdélyi szőlőhegyek koronagyémántjai. A Kárpátok koszorújában fekvő borvidékek legjobb borait adják.

„A mai értelmezés szerint Erdélyi-Hegyalja a két Vinc, Alvinc és Felvinc között terül el, és Gyulafehérvár és Nagyenyed környékét jelenti. A mai hivatalos beosztás kettéválasztja Erdélyi-Hegyalját a gyulafehérvári és a nagyenyedi borvidékre.

Az Erdélyi-érchegység nyúlványai a Maros völgyében simulnak termékeny lapállyá. A dombok napos oldalain hatalmas amfiteátrumok lépcsőin csodálatos ízű gerezdeket termő tőkék sütkéreznek. A Maros jobb partján fekvő dombok kis részben délnek, többnyire délkeletnek és keletnek vonulnak, a helyenként meredek lejtők jó része déli fekvésű. A tengerszint feletti magasság a Maros közelében 250–350 m, a szőlőhegyek magassága 350–550 m közötti. A hegyaljai dombok szélesebb, méltóságosabb íveket képeznek.” (Lásd Dr. Csávossy György, Erdélyi-Hegyalja, a borok hazája. Budapest: Kortárs Kiadó, 2016.)

Nagyenyedi körzet - Csombord - Enyedszentkirály

Erdélyi-Hegyalja felső borvidékének történelmi múltja

A NAGYENYEDI KÖRZET

„Nagyenyed az Enyedi patak mentén, az Őrhegy lábainál fekszik, Tordától 36, Gyulafehérvártól 30 km-re. Enyed volt a tréfás-komoly szóhagyomány szerint a »világ közepe«, hiszen európai hírű kollégiumában tanult 1662-től az erdélyi élet számtalan kiválósága Kőrösi Csoma Sándortól Sütő Andrásig. Az ősidők óta lakott települést a római korban Brucla, a középkorban Enud, illetve Aegidus (Szt. Egyed) néven említették. A magyar települést a szászok fejlesztették várossá. Erre, szőlőtermesztési vonatkozásban, a szász eredetű dűlőnevek utalnak, amelyeket Berde Mária így értelmez: »A Grintyen, Frankút, Gerepen, Herzsa, Herlos szőlőskertek nevében még a laikus nyelvelem is felfedezi a Gründchen, Fraengut, Gräben, Heerschau, Herrlos megfelelőket.« Szabó T. Attila rámutat ezek mellett a magyar jelenlétre is, mivel a Békamál, Farkaspatak, Batizné vápája és Sompatak helynév a 17. századnál később nem keletkezhetett…

SZŐLŐBIRTOK

A Takács Pincészet szőlőbirtoka

A 22 ha szőlőterület a nagyenyedi borvidékhez tartozó Csombord és Enyedszentkirály szőlőterületen fekszik. Az enyedszentkirályi hegyen (Kerek-domb) és annak lábánál fekvő legjobb dűlőjeként ismert terület, valamint a csombordi Kemény-hegy oldalán terülő teraszos szőlősorok az erdélyi szőlőhegyek koronagyémántja.  A Maros középső folyását határoló szakasz éghajlatának szelídítő közelsége, a dűlők kiváló déli fekvésnek köszönhetően a napsütéses a fürtöket szinte minden oldalról körülöleli.

A borok minőségét és terroir értékét a kiváló fekvéssel párosult mikroklíma, a szőlőhegy és a dűlők talaja biztosítja. A talajképző alap márga, agyag, valamint homokkő.

A folyamatos, új telepítéseinknek köszönhetően egyre jobb minőségű, és a változó piaci igényeknek megfelelő szőlőfajtákat termesztünk és szüretelünk. Birtokunkon elsősorban a hagyományos nagyenyedi fajtákkal dolgozunk.

Felosztás

A birtok felosztása fajok szerint

Enyedszentkirályi terület a Kerekdombon: 20 ha

Szőlőfajok:
3 ha – Tramini
1,11 ha – Fehér Leányka
1,25 ha – Szürkebarát
2,15 ha – Ottonel Muskotály
1,40 ha – Sauvignon Blanc
2,80 ha – Rajnai Rizling
2 ha – Chardonnay
1,46 ha – Olasz rizling
1,12 ha – Merlot (0,30 ha), Shyraz (0,37ha), Cabernet Sauvignon (0,45ha)
1,15 ha – Furmint
1,50 ha – Pinot Noir
0,68 ha – Királyleányka
0,38 ha – Fekete Leányka

Csombordi terület a Kemény-hegyen: 2 ha

Szőlőfajok:
0,50 ha – Cabernet Sauvignon
1,50 ha – Fűszeres Tramini

s